Magasan jártál

De mindig a földön

Óriás voltál

S mégis gyermek

Szerettek téged

S te mindenkit szerettél

Mégis erőszak áldozata lettél

Reményekkel telve jöttél

Nem kellett neked a sok pénz

Szeretted a várost, embert

Lelked tetted minden meccsen

Ha pályán voltál más nem látszott

Szemeidben mindig öröm táncolt

Mégis erőszak áldozata lettél

Életed csak most kezdted

Magyar volt belül a lelked

Soha nem feltételezted

Mégis itt lelted a veszted

Csak a pályán harcoltál

Azon kívül csak példát mutattál

Mégis erőszak áldozata lettél

Bár nem gondoltad, hogy ez lesz az este

Hajnalban összerogyott a tested

Ekkor is csak védelmeztél

Megszúrt téged a hálátlan lét

Segíteni társaid sem tudtak

Próbáltak, védtek, harcoltak

Mégis elmúltál, s semmi nem hoz vissza már

Érted jött az iszonyú vég

Itt már a magyarok Istene sem véd

Harcoltak érted barátok, társak

De nem segíthet rajtad, bánat

Szívünkbe élsz tovább

Te védesz minket ma már

S bár elmúltál, szívünkbe örökké itt leszel

Minden nap mindenkit jobbá teszel

Ki volt Cozma?

A válasz nem lesz kérdés

Ember, sportoló, példakép!

Ezer angyal őrzi már az álmod

S őrzi ember, míg veszprémi talpon állljon!

Angyal voltál te is, ezen a szörnyű világon

Nugyodj békében és őrizd a várost

A várost, ami az otthonod volt!