PASARILA/MADÁRKA
Wilson McKenzie 2010.01.01. 16:56
Wilson McKenzie: Pasarila/Madárka
Tiszteletadás Marian Cozmának!
Magasan jártál
De mindig a földön
Óriás voltál
S mégis gyermek
Szerettek téged
S te mindenkit szerettél
Mégis erőszak áldozata lettél
Reményekkel telve jöttél
Nem kellett neked a sok pénz
Szeretted a várost, embert
Lelked tetted minden meccsen
Ha pályán voltál más nem látszott
Szemeidben mindig öröm táncolt
Mégis erőszak áldozata lettél
Életed csak most kezdted
Magyar volt belül a lelked
Soha nem feltételezted
Mégis itt lelted a veszted
Csak a pályán harcoltál
Azon kívül csak példát mutattál
Mégis erőszak áldozata lettél
Bár nem gondoltad, hogy ez lesz az este
Hajnalban összerogyott a tested
Ekkor is csak védelmeztél
Megszúrt téged a hálátlan lét
Segíteni társaid sem tudtak
Próbáltak, védtek, harcoltak
Mégis elmúltál, s semmi nem hoz vissza már
Érted jött az iszonyú vég
Itt már a magyarok Istene sem véd
Harcoltak érted barátok, társak
De nem segíthet rajtad, bánat
Szívünkbe élsz tovább
Te védesz minket ma már
S bár elmúltál, szívünkbe örökké itt leszel
Minden nap mindenkit jobbá teszel
Ki volt Cozma?
A válasz nem lesz kérdés
Ember, sportoló, példakép!
Ezer angyal őrzi már az álmod
S őrzi ember, míg veszprémi talpon állljon!
Angyal voltál te is, ezen a szörnyű világon
Nugyodj békében és őrizd a várost
A várost, ami az otthonod volt!
|